Lost in Translation (nem a film!)

EGY JO KONYV:

hetvege

Hetvegen eskuvozni voltunk. Jo volt. S rajottem, hogy igazabol nem szamit milyen asztaldisz es milyen meghivok, milyen gyertyak es milyen salata, hanem csak az, hogy milyen energiaja van a parnak, es hogy szeretik egymast meg az eletet.

There.

A vasarnap masnaposkodassal telt, hetfon pedig reggel koran indultunk, hogy a nagyvarosban (Guadalajara) ugyeket intezzunk. En menyasszonyi ruhakat nezegettem, Carlos meg uzleti dolgok utan szaladgalt. 

Az ugy volt, hogy egy eskuvos magazinban lattam egy ruhat, amibe beleszerelmesedtem. Szerencsere ott volt, hogy melyik uzletben kaphato, es en ezert celoztam meg emez boltot. Belepve megerintett az a masodperc toredekeig erezheto jajjj-akkor-most-en-tenyleg-ferjhez-megyek c. erzes. Aztan mar el is illant, amikor senki ram se nezett, es nekem kellett egy eladot levadasznom... A szegeny holgynek cseppet sem volt kedve aznap dolgozni, es ez az arcara szepen ki is rajzolodott. Bar lehet, hogy csak az volt a gond, hogy nem Louis Vuitton taskaval es  Starbucks kaveval erkeztem... 

En nem zavartattam magam, felprobaltam par hercegnos ruhat, ami persze egyaltalan nem az en stilusom, de nem volt mas... Volt egy, ami vekonyka anyagbol volt, es nem volt alatta tull, hogy kinyomja a szoknyat hercegnosre, de az meg folul telis tele volt gyongyokkel meg csillamokkal, brrrrr.

Ugyhogy kb 40 percet toltottem ruha probalgatassal, es maris szabadulni akartam. A hercegnos ruhak nehezek, nehez bennuk mozogni, es hozzu uszalyuk van, aajjjjajjjj...

Az egyetlen dolog, ami tetszett, hogy a probafulke hatalmas, es a kozepen van egy dobogo, egy negyzetes kiemelkedes egy lepcsofokkal, amire minden ruhaban fel kell lepni, tukor elol, oldalt es hatul, ugyhogy tokjo panoramas ha az ember nezegeti magat...

Utana Carlost kisertem el egy helyszinre, es csak 2 orat varakoztam a kocsiban...

Aztan megindultunk Vallarta fele, es meglepetesunkre huvos volt, felhos, azt hittuk esni fog... Meg nem esett az iden rendesen...

De milyen fincsi is ez a klima a szaraz forrosag utan, ami Michoacanban fogadott bennunket... Uhhh... Az autopalyan visszafele jovet a hegyek kozott 37 fokot mutatott a kocsi kulso homeroje... Es en legkondi mellett izzadtam...

Viszont miota hazatertunk, nem lattuk a napot... Felhos es szurke, bbrrrrr

 

Kutyagyerekeink kutyahotelben maradtak egesz hetvegere, es hetfon mar nem ertunk vissza idoben, hogy felvegyuk oket, ugyhogy kedden reggel mentem ertuk. Volt nagy orom, Medvem meg teli van sebekkel, harapasokkal...