VAN VIZ!!!

Na, egy csodas hetvege van a hatunk mogott, viz nelkul.

Az ugy volt, hogy csutortok estere mar kikapcsoltak az aramot az epuletben (a lakasokban azert volt) ugyhogy mivel a szivattyu is arammal mukodik, nem szippantotta fel a vizet... 

Egesz hetvegen vodorbol furdes volt, meg szerencse, hogy lent a locsolocsapnal volt viz, onnan hordtuk tehat, es csak tegnap este jottem ra, mi ez az izomlaz a karjaimban es a vallaimban...

A hetvege strandos volt, kolcson kutyank is volt, es semmi sem okozott nagyobb orormet, mint amikor tegap este hazajovet azt lattuk, hogy a kerti csaptol egy slag vezet fel a tetore, egyenesen a viztartalyba. Volt tehat viz, lehetett zuhanyozni, sot meg ma reggelig is kitartott!

Tiszta orulet, hogy mekkora luxus az, amikor van vezetekes viz, csak megnyitjuk a csapot, es mar folyik is, nem kell kilometereket gyalogoni, es cipelni. Csakhogy igy kevesbe ertekeljuk, es pazaroljuk is rendesen...

Egy furdeshez egy vodor vizet hasznaltam el most a hetvegen, es ki tudja hany liter viz folyik el, ha az ember zuhanyzik, a furdesrol nem is beszelve...

Na, ennyit a filozofia orabol mara, cheers.

Na jo, mar megint tobb mint 2 het, es semmit nem tettem fel...

Ez igy mar nem mehet tovabb...

Raadasaul nincs olyan nap, hogy ne gondolnek az irasra, de valamiert mindig elmarad. Nem tudom, hogy egy kisebb jegyzettombot kene magammal hordani allando jelleggel vagy a computert felnyitogatni, ahanyszor irhatnekom van...

Most irodazom, PilotaKekszet ragcsalok, es az eskuvos kepeket nezve nosztalgiazom picit...

De akkor ugorjunk is gyorsan vissza a valosagba.

Mult heten vegre levagattam a hajamat, es vegre most megint kenyelmes, megint en vagyok. Igy nez ki:

Orulok azert, hogy az eskuvore megnovesztettem, de megint rajottem, hogy a hosszu haj (akarmilyen szep is, meg szeretnem) nem nekem valo.

A vagas kozben a fesunek koszonhetoen kiugrott a nemreg kicserelt piercing a fulembol, es mivel 2 nap mulva jutottam csak el a helyre, ahol visszatettek, mar kezdett eldugaszolodni szappan es viz es egyeb tenyezok hatasara, igy a visszatet egeszen fajdalmasra sikerult, es aznap aludni sem birtam azon az oldalon... csak ugy szenvedtem, mint amikor a piercing meg friss volt, es fel evig nem akart begyogyulni... Meg mindig fajdalmas, de mar sokat javult...

A torkom is megfajdult a mult heten rendesen, es azota folyamatosan romlik, mar valadekot kohogok fel, tehat innen remelem javulas kovetkezik. Ma mar az orrom is elkezdett folyni. De semmi komoly, laz nincs, picit faradt vagyok.

Juaquin is betegeskedett, hetfon dolgozni jott Carlosszal, es mig a ferjem (!!!) az epitkezes elorehaladasanak jeleit vizsgalgatta, vadaszkutyank egybol kiszurta a szemetest es megevett valamit, amit nem kellett volna. Este mar remeges, izomfajdalmak, gyengeseg, aztan reggel hanyas az allatorvosi rendelo varojaban. Eloszor egy kullancsok altal terjesztett betegsegre gyanakvas, majd a legdragabb verteszt elvegzese (eredmeny: negativ), egy fajdalomcsillapito injekcio, majd egy kis B vitamin egy tubusbol, antibiotikumok tobb mint egy hetig, 24 oraig nem eves, es engem 400 pesora leveves...

Aztan mondanom sem kell, jobban lett, a kovetkezo napon megint a szemettol kellett elrangatnom, mar be is tolt egy csontot az arcaba...

Folyt. kov.

Most epp rohanok..

elmult 3 het (szuleimmel)

Most hogy a szuleim elmentek, es ures a haz, es minden visszater(ne) a rendes kerekvagasba, megfogadtam, hogy mivel ez az egyetlen prakitikus formaja a kapcsolattartasnak (ha nem akarok mindenkit egyesevel felhivni es ugyanazt elismetelni vegtelenszer), IRNOM KELL. Meghozza gyakran.

Na, hat a visszatekintes: isteni 3 het van a hatunk mogott, moka, kacagas, sor, csipos mexicoi kajak, az eskuvorol meg majd egy kulon fejezetben olvashattok.

En azt mar a szuleim erkezese elott tudtam, hogy imadni fogjak, mert ki nem... ez kerem itt a Paradicsom, es meg olyat nem hallottam, hogy itt valakinek ne tetszene vagy ne talalna olyan idotoltest, amit imad.

Szoval az elso hetunk Buceriasban telt, ott kaptunk kolcson egy gyonyoru apartmant. Bucerias egy kis falu kb 40 percnyire eszakra Vallartatol, es az a nevezetessege, hogy rengeteg amerikai lakoja van mostanra. Tettunk tehat koroket a teren (minden mexicoi varosnak a ter a kozepe, es az az, ahol tortennek a dolgok es van minden), palcas fagyi, sorok, taco, volt olyan is, hogy Vallartaba jottunk, mert a 2 vadallatom egyedul maradt itthon s en mint gondos tulajdonos, minden nap hazavezettem, s megetettem meg levittem szegeny elhanyagolt ebeimet.

Nem voltak tul boldogok ezen a heten.

Aztan az eskuvo elotti csutortok volt az a nap, amikor Carlos egesz csaladja megerkezett, es birtokba vehettuk a hihetetlen villat, amit erre a hetre bereltunk. Conchas Chinas nevu reszen helyezkedik el a haz, a hegynek majdnem teljesen a tetejen, igy olyan kilatas nyilt a Csendes Oceanra, hogy elsore mindenkinek elallt a lelegzete... 

8 szobas a haz, 5 szinten, 3 medencevel, tehat teljes a privacy, volt hozza szakacs, ami isteni reggeliket es vacsorakat jelentett, es volt ugy, hogy 25-30 volt a letszam... hat nagy a csalad, na...

Csutortokon erkezett a magyar csapat is (Tibi, RomanZ es Virag es meg egy magyar par), de sajnos a hatalmas surges-forgas kozepette semmi eselyem sem volt talalkozni veluk es udvozolni oket a paradicsomban. 

Penteken megerkezett kedves baratnom Dora, es legnagyobb meglepetesemre nem a jovendobelijevel, hanem egy baratnojevel szallt le a geprol, aki nagyon helyesnek es kutyaimadonak bizonyult: eljen Rita!

Ez a ket lany tehat birtokba vette a mi kis lakasunkat a 2 kutyaval es a rengeteg szorrel, meg mindazzal, ami ezzel jar...

Az eskuvos elokeszuletek az utolso pillanatig huzodtak, mint ugye minden alkalommal az eletben. Penteken tehat meg tettunk egy kort a kertben (a helyszin), a koordinator nocivel leegyeztettunk mindent, futottam egy utolso kort a papirokert az anyakonyvvezetonel, es kb ejfel utan par perccel alltam csak le, masnap meg kezdodott az ideg es a keszulodes...

A party istenire sikerult, igerem, hogy kesobb egy egesz fejezetet szentelek ra!

Vasarnap a legujabb csaladtag keresztelojen vettunk reszt, szinten nagy siker volt!

Aztan hetfotol csutortokig is csak arra emlekszem, hogy rohanas ide, menjunk oda, vissza atoltozni, lotas-futas, na. Az egyetlen nap, amikor az egesz vegtelennek tunt, amikor a fiuk horgaszni mentek, es mi lanyok bevettuk magunkat a varosba, mmmm. A horgaszoknak is jol ment: 2 db 12 kilos mahi-mahi, es egy kardhal a 160 kilojaval.

Csutortokon pedig elhagytuk a legszebb hazat, es atkoltoztunk mini apartmanunkba, ahol a 2 ordogfiokaval lakunk, es hat 5 emberre ez nem volt semmi... de mintha 2 nap lett volna, ugy eltelt ez a het is, strandok, varosnezes, rengeteg sor es ceviche, vasarlas, nevetgeles, napkremezes, kayak, szorf, piña colada, fish tacos, minden, ami csak fellelheto es megmutathato.

A kutyaim minden nap osszeverekedtek, tobbszor verzesig fajult a csata, es ugy latszott, hogy mindig Oso kerult ki vesztesen...(a fulei meg most is ugy neznek ki, mintha 3 piercing csinaltatas utan kivette volna oket...) Juaquin egy kicsit (?) frusztralt volt egesz heten, valoszinuleg tul sokan voltunk, es szegenykem nagyon kizokkent a megszokott rutinjabol. De aztan tuleltek. :)  S ma mar veszekedes nelkul telnek a napok, teljes bekeben.

A penteki a gepre felteves eleg szomorkasra sikerult, foleg a delutan, ami 

utana kovetkezett.... Megittunk egy par sort, es csak koroztunk a kocsiban a tengerparti setany mellet... S en a gepet probaltam elkapni az egen, hogy elszall... de nem sikerult... aztan kiderult, hogy 50 perc kesessel indult...

Addigra meg mar itthon voltunk es az egyik naszajandek, a csodas sszendvics suto felavatasaba kezdtunk. :)

A hetvege strandolassal telt, orult gyerekeim vegre kiszabadulhattak bezartsagukbol, es szaladhattak a homokban, jajj, es hogy elveztek!

Aztan hetfotol minden vissza a normalisba, munka, lakas, kutyak, stb...

De ezt a 3 hetet soha nem felejtjuk el! (es meg nyomai is maradtak: csokik, pilota kekszek, unicum es palinka, mmmm...)