Wednesday, November 10, 2010

elmult 3 het (szuleimmel)

Most hogy a szuleim elmentek, es ures a haz, es minden visszater(ne) a rendes kerekvagasba, megfogadtam, hogy mivel ez az egyetlen prakitikus formaja a kapcsolattartasnak (ha nem akarok mindenkit egyesevel felhivni es ugyanazt elismetelni vegtelenszer), IRNOM KELL. Meghozza gyakran.


Na, hat a visszatekintes: isteni 3 het van a hatunk mogott, moka, kacagas, sor, csipos mexicoi kajak, az eskuvorol meg majd egy kulon fejezetben olvashattok.

En azt mar a szuleim erkezese elott tudtam, hogy imadni fogjak, mert ki nem... ez kerem itt a Paradicsom, es meg olyat nem hallottam, hogy itt valakinek ne tetszene vagy ne talalna olyan idotoltest, amit imad.

Szoval az elso hetunk Buceriasban telt, ott kaptunk kolcson egy gyonyoru apartmant. Bucerias egy kis falu kb 40 percnyire eszakra Vallartatol, es az a nevezetessege, hogy rengeteg amerikai lakoja van mostanra. Tettunk tehat koroket a teren (minden mexicoi varosnak a ter a kozepe, es az az, ahol tortennek a dolgok es van minden), palcas fagyi, sorok, taco, volt olyan is, hogy Vallartaba jottunk, mert a 2 vadallatom egyedul maradt itthon s en mint gondos tulajdonos, minden nap hazavezettem, s megetettem meg levittem szegeny elhanyagolt ebeimet.

Nem voltak tul boldogok ezen a heten.


Aztan az eskuvo elotti csutortok volt az a nap, amikor Carlos egesz csaladja megerkezett, es birtokba vehettuk a hihetetlen villat, amit erre a hetre bereltunk. Conchas Chinas nevu reszen helyezkedik el a haz, a hegynek majdnem teljesen a tetejen, igy olyan kilatas nyilt a Csendes Oceanra, hogy elsore mindenkinek elallt a lelegzete... 

8 szobas a haz, 5 szinten, 3 medencevel, tehat teljes a privacy, volt hozza szakacs, ami isteni reggeliket es vacsorakat jelentett, es volt ugy, hogy 25-30 volt a letszam... hat nagy a csalad, na...

Csutortokon erkezett a magyar csapat is (Tibi, RomanZ es Virag es meg egy magyar par), de sajnos a hatalmas surges-forgas kozepette semmi eselyem sem volt talalkozni veluk es udvozolni oket a paradicsomban. 

Penteken megerkezett kedves baratnom Dora, es legnagyobb meglepetesemre nem a jovendobelijevel, hanem egy baratnojevel szallt le a geprol, aki nagyon helyesnek es kutyaimadonak bizonyult: eljen Rita!

Ez a ket lany tehat birtokba vette a mi kis lakasunkat a 2 kutyaval es a rengeteg szorrel, meg mindazzal, ami ezzel jar...


Az eskuvos elokeszuletek az utolso pillanatig huzodtak, mint ugye minden alkalommal az eletben. Penteken tehat meg tettunk egy kort a kertben (a helyszin), a koordinator nocivel leegyeztettunk mindent, futottam egy utolso kort a papirokert az anyakonyvvezetonel, es kb ejfel utan par perccel alltam csak le, masnap meg kezdodott az ideg es a keszulodes...

A party istenire sikerult, igerem, hogy kesobb egy egesz fejezetet szentelek ra!

Vasarnap a legujabb csaladtag keresztelojen vettunk reszt, szinten nagy siker volt!

Aztan hetfotol csutortokig is csak arra emlekszem, hogy rohanas ide, menjunk oda, vissza atoltozni, lotas-futas, na. Az egyetlen nap, amikor az egesz vegtelennek tunt, amikor a fiuk horgaszni mentek, es mi lanyok bevettuk magunkat a varosba, mmmm. A horgaszoknak is jol ment: 2 db 12 kilos mahi-mahi, es egy kardhal a 160 kilojaval.

Csutortokon pedig elhagytuk a legszebb hazat, es atkoltoztunk mini apartmanunkba, ahol a 2 ordogfiokaval lakunk, es hat 5 emberre ez nem volt semmi... de mintha 2 nap lett volna, ugy eltelt ez a het is, strandok, varosnezes, rengeteg sor es ceviche, vasarlas, nevetgeles, napkremezes, kayak, szorf, piƱa colada, fish tacos, minden, ami csak fellelheto es megmutathato.

A kutyaim minden nap osszeverekedtek, tobbszor verzesig fajult a csata, es ugy latszott, hogy mindig Oso kerult ki vesztesen...(a fulei meg most is ugy neznek ki, mintha 3 piercing csinaltatas utan kivette volna oket...) Juaquin egy kicsit (?) frusztralt volt egesz heten, valoszinuleg tul sokan voltunk, es szegenykem nagyon kizokkent a megszokott rutinjabol. De aztan tuleltek. :)  S ma mar veszekedes nelkul telnek a napok, teljes bekeben.


A penteki a gepre felteves eleg szomorkasra sikerult, foleg a delutan, ami 

utana kovetkezett.... Megittunk egy par sort, es csak koroztunk a kocsiban a tengerparti setany mellet... S en a gepet probaltam elkapni az egen, hogy elszall... de nem sikerult... aztan kiderult, hogy 50 perc kesessel indult...

Addigra meg mar itthon voltunk es az egyik naszajandek, a csodas sszendvics suto felavatasaba kezdtunk. :)

A hetvege strandolassal telt, orult gyerekeim vegre kiszabadulhattak bezartsagukbol, es szaladhattak a homokban, jajj, es hogy elveztek!

Aztan hetfotol minden vissza a normalisba, munka, lakas, kutyak, stb...

De ezt a 3 hetet soha nem felejtjuk el! (es meg nyomai is maradtak: csokik, pilota kekszek, unicum es palinka, mmmm...)


No comments:

Post a Comment