Eloszor is: HATALMAS A HAS!!!
Mindenki kirohog, hogy hogy mondhatok ilyet, de a semmi hashoz kepest (amim azelott volt) most igenis dudorodik, raadasul meg csak a 3. honapban vagyok. Na jo, lassan atlepunk a 4.-be, de akkor is...!?!?!?
Ma volt az elso public elmenyem, amikor is valaki kommentalt a hasamon, hogy milyen szep, es hogy terhes vagyok-e. Teljesen belepirultam, nem is tudom, miert.
Kedden orvos, mar izgatott vagyok az ultrahang miatt, hogy megint latni fogjuk.
S lassan kremet is el kell kezdeni hasznalni a pocakra, mert nyulik a bor rendesen.
:)
A kutyaimnal most boldogsag van, az elobb jottunk meg. Es bizony melegszik az ido, ugyhogy mire a megszokott kor vegere erunk, elfaradnak rendesen. S en is. Nem birom mar ugy, mint azelott, hahhahaha!
Aztan hogy komolyra forditsam a szot, tegnap ejjel tok hirtelen meghalt egy szomszedunk, es ezt a megdobbenest! Nem voltunk se tul joban, se tul rosszban, mindig szivesen udvozoltuk egymast, a felesegevel meg novenyeket is csereltunk parszor... Es egyszer csak szivrohama lesz, es nincs tobbet?
Aztan gondolkozva ezen arra jutottunk Carlosszal, hogy ez bizony igy van: egyik nap meg itt vagyunk, es a kovetkezon egyszer csak mar nem...
Ezert kell ugy elni, mintha minden nap az utolso lenne.
Ja, es kozben vigyazni magunkra, es egeszsegesen elni.
No comments:
Post a Comment