S mar megint tobb mint egy het...
Gyakrabban irnek, csak hat nem az van, hogy a labamat logatom...
A kutyak, most hogy mar nem tudom a kettot egyszerre setalni vinni, tobb idot vesznek el, mint barmi mas. De annyira dragak!
Raadasul 2 munkahelyem van, egy konyv, amit olvasok, es egy lakas, amiben vegtelen szamu dolog rendezgetheto es tisztithato, valamint a vasarlas...
De hisz tudjatok.
A mult csutortok izgi volt, egy partyt szerveztunk ArtesaniaS kertjeben, a bemutato lakas csodas berenezese alkalmabol. Egesz heten esett, s mi kicsit panikban figyeltuk az idojarast... Csutortok reggel szurkebbnel is szurkebb volt az eg, es az indulasom pillanataban mar esni is kezdett. Nem nagyon volt remeny a kitisztulasra, jo vastagnak nezett ki a takaro odafent. Carlos mar az egesz torlesen gondolkozott, majd felvillant egy remenysugar, vagyis vekonyodni latszott a felhotakaro... Aztan ugy dontott, lesz ami lesz, megis megtartjuk.
Soha jobbat, meg egy bonusz naplementet is kaptunk ajandekba, sokan eljottek, az elo zene, a sor-bor es a bemutato lakas mindenkinek bejott.
Hetvegen pedig kiheverni az egeszet Sayulita nevu faluba mentunk, ahol Carlos par baratjaval koccantunk es a fiuk szorfozessel toltottek a 2 napot, en meg Oso-kergetessel es fenykepezessel... (fuggoagy most nem volt)
Juaquint szegenyt megint otthon kellett hagynunk, hiszen nem hagy nekunk beket... Oso is belehuzott most, nem sok idot toltott mellettem, de legalabb a hegyekbe nem maszott fel, mint ahogy apukaja tette volna.
Ezen az ujabb heten semmi kulonos, vakarodzom csak, a sok hetvegi csipes miatt... Meg olyan, mintha natham kezdene kijonni, folyik az orr, kapar a torok...
Az idojaras orult, egyik nap szakad az eso, es huvos van, a kovetkezo nap meg ezerrel sut a nap, es hoseg van. Nem jo ez a testnek...
Akkor most bucsuzom, valoszinuleg ennyi vagyok a hetre, jo hetveget mindenkinek.
Cut
No comments:
Post a Comment