Az ugy volt, hogy a boltba mentunk Carminaval, es az uton egyszer csak mellem jon egy kocsi, majd atkiabalnak: JO NAPOT KIVANOK!
Vigyorogva fordulok oda, MAGYAROK!!!, teli a kocsi, beszelgetni kezdunk kiabalva, aztan a pirosnal mar csak felemelt hanggal. Idosek a benne ulok (60 folott), es edesek. Kiderult, hogy ugyanott laknak, csak ok egy masik korbekeritettben, es honapokig itt vannak. Na, viszlat, akkor.
Meg ugyanaznap kutyasetaltatasbol visszaterve (egyik kezemben babakocsi, masikban Oso), es megszolit magyaraul (!) egy kopaszodo es nem kis darab ember, akit en termeszetesen nem ismertem fel, de az atkiabalot tisztelhettem benne ;D
Beszelgetes utan szepen elkoszontunk, es nem maradtunk semmiben.
3 nappal kesobb ugyanugy kutyasetaltatas, csak akkor nem jottem, hanem mentem..., es akkor pedig egy hazaspar koszont ram, ok voltak a kocsi tobbi utasai, ugyhogy ugyanolyan jot elbeszelgettunk, megadtam a hazszamot, es mondtam, hogy barmikor beugorhatnak (persze, azt gondoltam, ez soha nem fog megtortenni).
Masnap (ez pentek volt) este 8-kor csengetnek. En fent voltam Carminaval, mar az esti teendoket lattuk el, azt hiszem, eppen az altatas volt szinpadon.
Carlos kinyitotta nekik, majd ok bemutatkoztak, es kedvesen meghivtak minket egy gulyasra a hetvegere. Hat nem edes?
Vasarnap mentunk ebedre, 12.30-ra (!!!), es mar gozolgott is a jofajta gulyas, almapalinkaval koccintottak a megismerkedesunkre, amit ok is ugyanolyan masfel literes muanyag asvanyvizes palackban szallitottak, mint mi szoktunk. Berohogtunk. :D
Az ebed isteni volt, quiche, halszeletek tokfinomra kisutve, csipos zoldsegek a sutobol, europai magos kenyer, sor, bor, suti, gyumolcs, wow!
Sz. Tibor az idosebb, az o felesege otthon maradt Balatonfureden. O 40 ev Kanadaban eles utan telepult haza, 2 eve.
Steve es Dianne, nagyon kedves paros, Steve Undrol szarmazik, es 12 eves volt, amikor kivandoroltak, ok meg mindig ott elnek, es minden evben 1 honapot toltenek Magyarorszagon, es harmat Mexicoban. :)
Jo sokaig maradtunk, Carmina nagyon jol birta, de a vegere aztan mar besokallt.
Hazaterve mar csak kutyasetaltatasra futotta, vittuk az uram legujabb gordeszkajat is, ami hosszu-hosszu, mint egy szorfdeszka, eleg szuper. O azzal nyomta, a kutyak meg mint az orultek futottak mellette. Huzatni is probalta magat, de csak az elejen sikerult, utana mar elfaradtak, es ossze-vissza mentek minden fele, csak nem elore :D
Carmina kozben 5 honapos lett, kepeket majd kesobb.
Mar majdnem kacag, de meg teljesen nem engedte ki... Nevetgel, sikongat, mindenhez hangokat ad, a legdragabb, az az asitas :D
Hamar elun minden ujat, hihetetlen, mindig cserelni kell a pozt, a szinteret, a jatekot, a szorakoztatast...
Az uj dalocskak nagyon bejonnek neki, olyanokat vigyorog rajuk, hogy csak. Meg meg kell tanulnom rendesen a nagy reszet, ugyhogy akkor is hallgatom a lemezt, amikor o alszik.
Mango a hatalmas kedvenc, es most pedig a rizspehelynel tartunk, vagy nem is tudom pontosan, hogy lehetne forditani. Dobozban aruljak, kisgyerekeknek van csinalva, szaraz cucc, orolt, olyasmi, mintha szintelen kakaopor lenne, mar be is van edesitve, meg jol telitomve mindenfele muanyaggal, hogy a kicsik mar 6 honapos kortol szokjak a szemetet :(
Tejjel kell osszekeverni, de en vizzel csinalom, eleg muize van, de nem rossz, Carmina nem imadja, de megeszi...
Ma 3 kiskanalnyi szarazat csinaltam meg, es mindet bekebelezte :D
Tokedes a kisszekeben.
Es mar van olyan ruhaja, ami kezd kicsi lenni, hahaha, mondjuk ez igy 5 honaposan mar idoszeru :)
Na, most megyek, ebresztem, uzsiido van neki.
No comments:
Post a Comment