Na, az alvas jobban megy szerencsere a Nyuszinak, es en sem erzem teljesen kifacsartnak magam.

S ez jo!

A hazvezetono szerencsere visszatert, igy meg blogot irni is van idom, es tokre elvezem, hogy legalabb a takaritast es a vasalast nem nekem kell csinalni. Juhejjj! :)

Ma reggel eleredt az eso. Ez februar kozepen igen ritka, csak neztem. Eloszor felhos volt, szurke, es eleredt (5 percre) aztan 1 oraval kesobb a nap is sutott, es ugy esett, megint egy 5 percre. A nyarra gondoltam, hat, nem tudom, hogy keszen allok-e, meg a Nyuszi, hogy olyan ragacsos meleg legyen. Az esot meg tuti elvezni fogjuk innen bentrol minden este ;)

Carminam mar sikitani is megtanult, mindenre alkalmazza:

ha megcsikizem, akkor nem nevet, hanem sikit, de mosolygos szajjal

ha mar nem akar tovabb a szekeben ulni, es ki kell venni

ha elege van az agyban fekvesbol reggel

A kedves kis gogicselos szavak, hogy agu es gua meg ilyenek mar a multe, most mar csak maganhangzokat hasznal, es hosszan: aaaaaaaaaaaaaeeaaaaaaaa

Azt sem mondja mar, hogy ajjaj, pedig ez Carlos kedvence volt, a siras elotti utolso lepcsofok. :)

Aztan a kezembol mar ki akar szedni mindent, legfokeppen, ha az egy sorosuveg. Annyira draga.

Nagyon orult sebesseggel novekszik, en csak kapkodom a fejem, es minden nap valami uj dolgot tud, ki tudja, honnan... :)

A verseket es enekeket ugyanugy szereti, ahogy eddig, a kedvenc meg mindig a kutyatar, a Balamber, meg a csing-ling-ling szancsengo. S olyanokat vigyorog rajuk, hogy azt kozhirre kene tetetni, komolyan mondom.

Most eppen a szivecskeket nezi a nadragjan, felhuzott terddel ul, hogy jobban lassa oket, mindjart megzabalom.

A zoldsegek soraban a chayote (ejtsd: csa'jote) kovetkezett el, es Carmina imadja, nem lehet eleget adni neki belole. A cucc hasonlit a krumplira, csak nincs benne annyi kemenyito, igy nez ki:

Voltunk azota utlevelet csinaltatni, s mar el is keszult

Nyuszimtol a kocsijaban vettek ujjlenyomatot, mozgo irodajaban. Halalos ez a kep:

S egy kep cak ugy, mert jo